Vikings in Hungary? The Theory of the Varangian-Rus’ Bodyguard of the First Hungarian Rulers

References

1. Primary Sources
   Bak, János M., and Martyn Rady, eds and trans. 2010. Anonymus and Master Roger: Gesta Hungarorum/The Deeds of the Hungarians; Epistola in miserabile carmen super destructione regni Hungarie per Tartaros facta/Epistle to the Sorrowful Lament upon the Destruction of the Kingdom of Hungary by the Tatars, Budapest: CEU Press
   [Google Scholar]
2. Bartoniek, Emma, ed. 1938. Legenda Sancti Emerici Ducis, in Scriptores rerum Hungaricarum, ii, Budapest: Nap Kiadó, 507–527
   [Google Scholar]
3. Cross, Samuel H., and Olgerd P. Sherbowitz-Wetzor, eds and trans. 1953. The Russian Primary Chronicle. Laurentian Text, Cambridge, MA: Medieval Academy of America
   [Google Scholar]
4. Domanovszky, Sándor, ed. 1937a. Simonis de Kéza Gesta Hungarorum, in Scriptores rerum Hungaricum, i, Budapest: Nap Kiadó, 129–194
   [Google Scholar]
5. Domanovszky, Sándor, ed. 1937b. ChroniciHungarici compositio saeculi XIV, in Scriptores rerum Hungaricum, i, Budapest: Nap Kiadó, 217–505
   [Google Scholar]
6. Moravcsik, Gyula, ed. R. J. H. Jenkins, trans. 1949. Constantine Porphyrogenitus: De administrando imperio, Budapest: Pázmány Péter Tudományegyetemi Görög Filológiai Intézet
   [Google Scholar]
7. Veszprémy, László, and Frank Schaer, eds and trans. 1999. Simonis de Kéza Gesta Hungarorum/Simon of Kéza. The Deeds of the Hungarians, Budapest: CEU Press
   [Google Scholar]
8. Waitz, Georg Isidore, ed. 1878. Annales Hildesheimenses, Monumenta Germaniae historica, Scriptores rerum Germanicarum, Hannover: Impensis bibliopolii Hahniani
   [Google Scholar]
9. Zimonyi, István, ed. 2015. Muslim Sources on the Magyars in the Second Half of the 9th Century: The Magyar Chapter of the Jayhānī Tradition, East Central and Eastern Europe in the Middle Ages 450-1450, 35, Leiden: Brill
   [Google Scholar]
10. Secondary Sources
    Abels, Richard. 2008. ‘Household Men, Mercenaries and Vikings in Anglo-Saxon England’, in Mercenaries and Paid Men. The Mercenary Identity in the Middle Ages, ed. John France, History of Warfare 47, Leiden: Brill, 143–165
    [Google Scholar]
11. Andersson, Torgny. 2000. ‘Krampmacken – a Modern Viking Ship Reconstruction’, Viking Heritage Magazine 2.5, 13
    [Google Scholar]
12. Androshchuk, Fedir. 2004–05. ‘Vikingarna – ruserna – varjagerna’, Historiska Nyheter, Olga & Ingegerd – Vikingafurstinnor i öst, Stockholm: Statens Historiska Museum, 36–39
    [Google Scholar]
13. Androshchuk, Fedir, and Volodymyr Zotsenko. 2012. Скан∂инавские ∂ревности Южной Руси [Scandinavian Antiquities of Southern Rus’], Paris: Ukrainian National Committee for Byzantine Studies
    [Google Scholar]
14. Androshchuk, Fedir. 2013. Vikings in the East. Essay on Contacts along the Road to Byzantium (800-1100), Studia Byzantina Upsaliensia 14, Uppsala: Uppsala Universitet
    [Google Scholar]
15. Arbman, Holger. 1961. The Vikings, Ancient Peoples and Places 21, London: Thames & Hudson
    [Google Scholar]
16. Arne, Ture Algot Johnsson. 1914. La Suède et l’orient, études archéologiques sur les relations de la Suéde et de l’orient pendant l’âge des Vikings, Archives d’études orientales 8, Uppsala: K. W. Appelbergs Boktrygkeri
    [Google Scholar]
17. Bakay, Kornél 1965. Régészeti tanulmányok a magyar államalapítás kérdéséhez (Archaeological Studies on the Question of the Hungarian State Foundation), Pécs: Dunántúli dolgozatok. A Pécsi Janus Pannonius Múzeum Kiadványai
    [Google Scholar]
18. Bálint, Csanád. 1994. ‘A 9. századi magyarság régészeti hagyatéka’ (Archaeological Heritage of the Ninth-Century Hungarians), in Honfoglalás és régészet. A honfoglalásról sok szemmel (Conquest and Archaeology. Multiple Views on the Conquest) i, ed. László Kovács, Budapest: Balassi Kiadó, 39–46
    [Google Scholar]
19. Bálint, Csanád. 2010. ‘A Contribution to Research on Ethnicity: A View from and on the East’, in Archaeology of Identity – Archäologie der Identität, ed. Walter Pohl and Mathias Mehofer, Forschungen zur Geschichte des Mittelalters 17, Vienna: Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, 145–182
    [Google Scholar]
20. Balogh, László. 2015. ‘A magyarság a kelet-európai nomád népek sorában’ (Hungarians in the Context of Eastern European Nomadic Peoples), in Régmúlt idők elbeszélése. A Kijevi Rusz első krónikája (Tale of Bygone Years. The First Chronicle of the Kievan Rus’), ed. László Balogh and Szilvia Kovács, Magyar Őstörténeti Könyvtár 30, Budapest: Balassi Kiadó, 279–302
    [Google Scholar]
21. Bartha, Antal. 1988. A magyar nép őstörténete (The Ancient History of the Hungarians), Budapest: Akadémiai Kiadó
    [Google Scholar]
22. Bartucz, Lajos. 1926. Honfoglaláskori magyar koponyák (Hungarian Skulls from the Conquest Period), Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyűjteményei 5, Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tára, 5–23
    [Google Scholar]
23. Bentley, G. Carter. 1987. ‘Ethnicity and Practice’, Comparative Studies in Society and History 29, 24–55
    [Google Scholar]
24. Bíró, Ádám. 2012. ‘Dating (with) Weapon Burials and the “Waffenwechsel”. A Preliminary Report on New Investigations of the so-called Viking-Age Swords in the Carpathian Basin from a Chronological Point of View’, in Die Archäologie der frühen Ungarn. Chronologie, Technologie und Methodik. Internationaler Workshop des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften und des Römisch-Germanischen Zentralmuseums Mainz in Budapest am 4. und 5. Dezember 2009, ed. Tobias Bendeguz, Römisch-Germanisches Zentralmuseum – Tagungen Band 17, Mainz: Verlag des Römisch-Germanischen Zentralmuseums, 191–218
    [Google Scholar]
25. Boba, Imre. 1967. Nomads, Northmen and Slavs. Eastern Europe in the Ninth Century, The Hague: Mouton
    [Google Scholar]
26. Bollók, Ádám. 2004. ‘“Inter barbaras et nimiae feritatis gentes”. Az Annales Bertiniani 839. évi rhos követsége és a magyarok’ (‘Inter barbaras et nimiae feritatis gentes’. The Rhos Legation of the Annales Bertiniani in the Year 839 and the Hungarians), Századok 138, 349–80
    [Google Scholar]
27. Bollók, Ádám. 2014. ‘From Carolingian Europe to its Periphery and back Again. A Brief Contribution to the Study of the Last Phases of Carolingian Metalwork and the Western European Booty of the Ancient Hungarians’, ZAM 42, 77–116
    [Google Scholar]
28. Borosy, András. 1981. ‘Vélemények a korafeudális fejedelmi kíséretről’ (Views on the Early Feudal Princely Retinue), Acta Universitatis Szegediensis: Acta historica 70, 19–39
    [Google Scholar]
29. Borosy, András. 1984. ‘A kora Árpád-kori kíséret és testőrség szerepének historiográfiai áttekintése’ (A Historiographical Overview of the Role of the Retinue and the Bodyguard in the Early Árpád Period), Hadtörténelmi Közlemények 1984.2, 290–304
    [Google Scholar]
30. Borosy, András. 1994. ‘Testőrség’ (Bodyguard), in Korai magyar történeti lexikon (9–14. század) (Early Hungarian Historical Lexicon [9–14th Centuries]), ed. Gyula Kristó, Pál Engel, and Ferenc Makk, Budapest: Akadémiai Kiadó, 673
    [Google Scholar]
31. Bóna, István. 1961–1962. ‘E. Oxenstierna, Die Wikinger’ (Review), Alba Regia 2–3, 201–202
    [Google Scholar]
32. Bóna, István. 2000. A magyarok és Európa a 9–10. században (The Hungarians and Europe in the Ninth to Tenth Centuries), Budapest: História, MTA
    [Google Scholar]
33. Coupland, Simon. 1998. ‘From Poachers to Gamekeepers: Scandinavian Warlords and Carolingian Kings’, Early Medieval Europe 7, 85–114
    [Google Scholar]
34. Dragotă, Aurel. 2015. ‘Battle-Axes in the Cemeteries from Banat, Crisana and Transylvania (10th Century)’, in Warriors, Weapons, and Harness from the 5^th–10^th Centuries in the Carpathian Basin, ed. Călin Cosma, Cluj and Napoca: Mega, 331–343
    [Google Scholar]
35. Duczko, Wladyslaw. 2004. Viking Rus. Studies on the Presence of Scandinavians in Eastern Europe, Leiden: Brill
    [Google Scholar]
36. Edberg, Rune. 1999. ‘Krigaramuletter från Rus’ i Sigtunas svarta jord’, Fornvännen 94, 245–253
    [Google Scholar]
37. Edberg, Rune. 2009. ‘Experimental “Viking Voyages” on Eastern European Rivers. 19832006’, Situne Dei, 35–46
    [Google Scholar]
38. Engel, Pál (trans. Tamas Pálosfalvi, ed. A. Ayton). 2005. Realm of St Stephen: A History of Medieval Hungary. 895–1526, London: Tauris
    [Google Scholar]
39. Erdélyi, István. 2008. Scythia Hungarica. A honfoglalás előtti magyarság régészeti emlékei (Scythia Hungarica. Archaeological Traces of the Pre-Conquest Period Hungarians), Budapest: Mundus Magyar Egyetemi Kiadó
    [Google Scholar]
40. Erdős, István 1998. Nagyoroszi, Salgótarján: Alma Kiadó
    [Google Scholar]
41. Fettich, Nándor. 1931. ‘Adatok a honfoglaláskor archaeologiájához’ (Data for the Archaeology of the Conquest Period), Archaeologiai Értesítő 45, 48–112
    [Google Scholar]
42. Fettich, Nándor. 1933. ‘A levédiai magyarság a régészet megvilágitásában. I-II’ (The Levedian Hungarians in the Light of Archaeology), Századok 67, 250–276, 369–399
    [Google Scholar]
43. Fettich, Nándor. 1937. Die Metallkunst der landnehmenden Ungarn, Archaeologia Hungarica 21, Budapest: Magyar Történeti Múzeum
    [Google Scholar]
44. Fettich, Nándor. 1938. ‘A prágai Szent István-kard régészeti megvilágításban’ (The Saint Stephen Sword from Prague in the Light of Archaeology), in Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján (Commemorative Volume on the 900th Anniversary of King Saint Stephen’s death), iii, ed. Serédi Jusztinián, Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 473–516
    [Google Scholar]
45. Flamm, B. László. 1995. ‘A magyar-skandináv kapcsolatok története a viking-korban’ (History of Hungarian-Scandinavian Links in the Viking Age), in A kilencedik magyar őstörténeti találkozó előadásai és iratai (Presentations and Documents of the Ninth Hungarian Prehistorical Meeting), ed. Csihák György, Budapest: Zürichi Magyar Történelmi Egyesület, 67–72
    [Google Scholar]
46. Fodor, István. 1986. ‘On the Contacts of Hungarians with the Baltic Area in the 9th–11th Centuries. From an Archaeologist’s Point of View’, Hungarian Studies 2.2, 217–26
    [Google Scholar]
47. Fodor, István. 1994. ‘Leletek Magna Hungariától Etelközig’ (Artefacts from Magna Hungaria to Etelköz), in Honfoglalás és régészet. A honfoglalásról sok szemmel (Conquest and Archaeology. Multiple Views on the Conquest), i, ed. László Kovács, Budapest: Balassi Kiadó, 39–46
    [Google Scholar]
48. Fodor, István. 1996a. ‘Honfoglaláskori sírok Törökkanizsán és Doroszlón’ (Conquest Period Graves from Törökkanizsa and Doroszló), Híd 60.5–7, 385–391
    [Google Scholar]
49. Fodor, István. 2000. A bécsi szablya és a prágai kard (The Vienna Sabre and Prague Sword), Szeged: Agapé
    [Google Scholar]
50. Fodor, István. 2001. ‘Az államalapítás korának hadserege’ (The Army of the Age of the State Foundation), Makói Múzeum Füzetei 98, 17–39
    [Google Scholar]
51. Fodor, István. 2003–04. ‘Das Schwert Stephan des Heiliges’, FoliaArchaeologica 51, 159–72
    [Google Scholar]
52. Fodor, István. 2007. ‘Olmin dvor. Bemerkungen zu einem Ortsnamen der Russischen Urchronik’, Folia Archaeologica 53, 193–99
    [Google Scholar]
53. Fodor, István. 2014. ‘Előzetes beszámoló a hajdúdorogi Kövecses-halmon végzett ásatásról’ (Preliminary Report on the Excavation at Hajdúdorog-Kövecses-Halom), in Avarok pusztái. Régészeti tanulmányok Lőrinczy Gábor 60. Születésnapjára (Wastes of the Avars. Archaeological Studies for the 60th Birthday of Gábor Lőrinczy), ed. Anders Alexandra, Csilla Balogh, and Attila Türk, Budapest: Martin Opitz Kiadó, 613–626
    [Google Scholar]
54. Fodor, István, and et al., eds. 1996b. The Ancient Hungarians – Exhibition Catalogue, Budapest: Hungarian National Museum
    [Google Scholar]
55. Font, Márta. 1998. Oroszország, Ukrajna, Rusz (Russia, Ukraine, Rus’), Budapest: Balassi Kiadó
    [Google Scholar]
56. Font, Márta. 2007. ‘A magyar kalandozások és a kelet-európai viking terjeszkedés’ (The Hungarian Incursions and the Eastern European Viking Expansion), in Allam, hatalom, ideológia. Tanulmányok az orosz történelem sajátosságairól (State, Power, Ideology. Studies on the Peculiarities of Russian History), ed. Márta Font and Endre Sashalmi, Budapest: Pannonica, 35–47
    [Google Scholar]
57. Font, Márta. 2015. ‘A Kijevi Rusz és a Magyar Királyság a 11. században és a 12. század elején (Szent Istvántól Kálmánig)’ (The Kievan Rus’ and the Hungarian Kingdom in the Eleventh Century and in the Beginning of the Twelfth Century [from Saint Stephen to Coloman]), in Régmúlt idők elbeszélése. A Kijevi Rusz első krónikája (Tale of Bygone Years. The First Chronicle of the Kievan Rus’), ed. László Balogh and Szilvia Kovács, Magyar Őstörténeti Könyvtár 30, Budapest: Balassi Kiadó, 303–315
    [Google Scholar]
58. Font, Márta, and Varga Beáta. 2006. Ukrajna története (History of Ukraine), Szeged: Bölcsész Konzorcium
    [Google Scholar]
59. Franklin, Simon, and Jonathan Shephard. 1996. The Emergence of Rus: 750–1200, Armenian Research Center Collection, Longman History of Russia 1, London: Longman
    [Google Scholar]
60. Füredi, Ágnes, and et al.. 2016. ‘Baltaalakú amulettek a Kárpát-medence 10–11. századi hagyatékában. Régészeti megfigyelések a miniatürizált tárgyakról, valamint a kora Árpád-kori rusz–magyar kapcsolatok kérdéséről’ (Axe-Shaped Amulets among the 10th- and 11th-Century Finds in the Carpathian Basin. Archaeological Observations on Miniature Objects and on the Issue of Early Árpád-era Rus’–Hungarian Relations), in A népvándorláskor fiatal kutatóinak XXIV. konferenciája Esztergom 2014. november 4–6 (XXIV. Student Conference of the Migration Age, Esztergom 4–6 November, 2014), ii, ed. Attila Türk, Csilla Balogh, and Balázs Major, Budapest: Magyar Őstörténeti Témacsoport Kiadványok, 403–448
    [Google Scholar]
61. Gardela, Leszek. 2014. Scandinavian Amulets in Viking Age Poland, Rzeszów: Oficyna Wydawnicza ‘Zimowit’
    [Google Scholar]
62. Gardela, Leszek. 2015. ‘Vikings in Poland. A Critical Overview’, in Viking Worlds. Things, Spaces and Movement, ed. Marianne H. Eriksen and et al., Oxford: Oxbow Books, 213–234
    [Google Scholar]
63. Gedai, István. 1980. ‘The Circulation and the Imitation of Hungarian Coins in North Europe’, in Proceedings of the International Numismatic Symposium, ed. István Gedai and Katalin B. Sey, Budapest: Akadémiai Kiadó, 133–135
    [Google Scholar]
64. Gosden, Chris, and Yvonne Marshall. 1999. ‘The Cultural Biography of Objects’, World Archaeology 31, 169–178
    [Google Scholar]
65. Györffy, György. 1958. ‘A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig II’ (From the Hungarian Kindred to the County, from the Tribe to the Statehood II), Századok 92, 565–615
    [Google Scholar]
66. Györffy, György. 1959. Tanulmányok a magyar állam eredetéről. A nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. Kurszán és Kurszán vára (Studies on the Origin of the Hungarian State. From the Hungarian Kindred to the County, from the Tribe to the Statehood. Kurszán and his Castle), Budapest: Akadémiai Kiadó
    [Google Scholar]
67. Györffy, György. 1966. Az Arpád-kori Magyarország történeti földrajza (Historical Geography of Hungary in the Árpád Age), i, Budapest: Akadémiai Kiadó
    [Google Scholar]
68. Györffy, György. 1984. ‘Levedia és Etelköz kérdéséhez’ (The Question of Levedia and Etelköz), Magyar Nyelv 80.4, 385–389
    [Google Scholar]
69. Györffy, György. 1987. Az Arpád-kori Magyarország történeti földrajza (Historical Geography of Hungary in the Árpád Age), iii, Budapest: Akadémiai Kiadó
    [Google Scholar]
70. Györffy, György. 1998. Az Arpád-kori Magyarország történeti földrajza (Historical Geography of Hungary in the Árpád Age), iv, Budapest: Akadémiai Kiadó
    [Google Scholar]
71. Györffy, György. [1977] 2013. István király és műve (King Stephen and his Work), 4th edn, Budapest: Balassi Kiadó
    [Google Scholar]
72. Hampel, József. 1904. ‘Ornamentika a honfoglaláskor emlékein’ (Ornaments on Archaeological Objects from the Conquest Period), Archaeologiai Értesítő 24, 105–152
    [Google Scholar]
73. Hampel, József. 1907. Újabb tanulmányok a honfoglalási kor emlékeiről (Recent Studies on the Remains of the Conquest Period), Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia
    [Google Scholar]
74. Hedenstierna-Jonson, Charlotte. 2009a. ‘Magyar – Rus’ – Scandinavia. Cultural Exchange in the Early Medieval Period’, SituneDei, 47–56
    [Google Scholar]
75. Hedenstierna-Jonson, Charlotte. 2009b. ‘Rus’, Varangians and Birka Warriors’, in The Martial Society. Aspects of Warriors, Fortifications and Social Change in Scandinavia, ed. Lena Holmquist Olausson and Michael Olausson, Stockholm: Archaeological Research Laboratory, 159–178
    [Google Scholar]
76. Hedenstierna-Jonson, Charlotte. 2012. ‘Traces of Contacts: Magyar Material Culture in the Swedish Viking Age Context of Birka’, in Die Archäologie der frühen Ungarn. Chronologie, Technologie und Methodik. Internationaler Workshop des Archäologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften und des Römisch-Germanischen Zentralmuseums Mainz in Budapest am 4. und 5. Dezember 2009, ed. Tobias Bendeguz, Römisch-Germanisches Zentralmuseum – Tagungen Band 17, Mainz: Verlag des Römisch-Germanischen Zentralmuseums, 29–46
    [Google Scholar]
77. Hedenstierna-Jonson, Charlotte. Forthcoming. ‘Creating a Cultural Expression. On Rus’ Identity and Material Culture’, in Identity Formation and Diversity in the Early Medieval Baltic and Beyond, ed. Johan Callmer, Ingrid Gustin, and Mats Roslund, Leiden: Brill
    [Google Scholar]
78. Hedenstierna-Jonson, Charlotte, Lena Holmquist Olausson, and Margareta Klockhoff. 2006. Oriental Mounts from Birka’s Garrison. An Expression of Warrior Rank and Status, Stockholm: Almqvist & Wiksell
    [Google Scholar]
79. Hidán, Csaba. 2015. ‘Viking-magyar kapcsolatok’ (Viking-Hungarian Relationships), Kulissza 9 September 2015, Lánchíd Radio
    [Google Scholar]
80. Horváth, Eszter. 2008. Viking Weapons in Hungary. Some Possible Ways to Explain How These Artefacts Could Get to the Carpathian-Basin, Seminar paper, Department of Archaeology, Stockholm
    [Google Scholar]
81. Hoskins, Janet. 1998. Biographical Objects: How Things Tell the Stories of Peoples’ Lives, New York: Routledge
    [Google Scholar]
82. Huszár, Lajos. 1967. ‘Der Umlauf ungarischer Münzen des XI. Jahrhunderts in Nordeuropa’, Acta Archaeologica 19, 175–200
    [Google Scholar]
83. Hölbling, Tamás. 2010. A honfoglalás forráskritikája, i: A külföldi kútfők (Source Criticism of the Conquest, i: The Foreign Authors), Budapest: Ad Librum
    [Google Scholar]
84. Istvánovits, Eszter. 2003. A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga (Relics of Rétköz from the Conquest Period and the Árpád Age), Nyíregyháza: JAM-MNM-MTA
    [Google Scholar]
85. Jakab, Attila. 2009. ‘X-XI. századi temető Nyíregyháza-Felsősima határából (M3-as autópálya 161. lelőhely)’ (10th-11th Century Cemetery at Nyíregyháza-Felsősima [Motorway M3, Site 161]), Jósa András Múzeum Évkönyve 51, 79–149
    [Google Scholar]
86. Kalmár, János. 1942. ‘Pécsi sisak a honfoglalás körüli időből’ (A Helmet from Pécs from the Time around the Conquest), Pécs Szab. Kir. Város Majorossy Imre Múzeumának 1942. évi Értesítője, 22–29
    [Google Scholar]
87. Kirpichnikov, Anatoliĭ Nikolaevich. 1966. Drevnerusskoe oruzhie. Kop’ja, sulicy, boevye topory, bulavy, kisteni IX-XIII vv (Old Russian Weapons. Lances, Spears, Axes, Maces, Flails from the Ninth to Thirteenth Centuries), Moscow: Izdatel`stvo Hayka
    [Google Scholar]
88. Kirpichnikov, Anatoliĭ Nikolaevich. 1970. ‘Connections between Russia and Scandinavia in the 9th and 10th Centuries, as Illustrated by Weapon Finds’, in Varangian Problems, ed. Knud Hannestad and et al., Scando-Slavica Supplementum 1, Copenhagen: Munksgaard, 50–78
    [Google Scholar]
89. Kiss, Máté. 2015. ‘Skandináv eredetű katonai segédnépek a Kárpát-medencében a 9–11. században’ (Military Auxiliaries of Scandinavian Origin in the Carpathian Basin in the Ninth to Eleventh Centuries), Szakkollégiumi Füzetek 2. Móra Ferenc Szakkollégium évkönyve, 239–254
    [Google Scholar]
90. Kopytoff, Igor. 1986. ‘The Cultural Biography of Things: Commoditization as Process’, in The Social Life of Things: Commodities in Cultural Perspective, ed. Arjun Appadurai, Cambridge: Cambridge University Press, 64–91
    [Google Scholar]
91. Kovács, László. 1970. ‘Die Budapester Wikingerlanze. Geschichtsabriss der Ungarischen Königslanze’, Acta Archaeologica Academiae Scientlarum Hungaricae 22, 324–39
    [Google Scholar]
92. Kovács, László. 1980. ‘Der Säbel von Benepuszta’, Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 32, 309–316
    [Google Scholar]
93. Kovács, László. 1986a. ‘Honfoglalás kori sírok Nagytarcsán, ii: A homokbányai temetőrészlet. Adatok a nyéltámaszos balták, valamint a trapézalakú kengyelek értékeléséhez’ (Conquest Period Graves from Nagytarcsa, ii: Cemetery in Homokbánya. Data for the Evaluations of the Flat-Axes and Trapeze-Shaped Stirrups), Communicationes Archæologicæ Hungariæ, 93–121, Plates 1–13
    [Google Scholar]
94. Kovács, László. 1986b. ‘Über einige Steigbügeltypen der Landnahmezeit’, Acta Archaeologica Academiae Scientlarum Hungaricae 38, 195–227
    [Google Scholar]
95. Kovács, László. 1989. ‘A nagyhalász-zomborhegyi 10. századi magyar temetőrészlet’ (Parts of a Tenth-Century Cemetery in Nagyhalász-Zomborhegy), Communicationes A rchæologicæ Hungariæ, 165–176
    [Google Scholar]
96. Kovács, László. 1992. ‘Honfoglaló magyar leletek a Kajárpéc-gyűri kavicsbányában’ (Győr-Sopron-Moson megye) (Hungarian Finds from the Conquest Period in the Gravel Pit of Kajárpéc-Gyűr [Győr-Sopron-Moson County]), in Communicationes Archæologicæ Hungariæ, 159–171
    [Google Scholar]
97. Kovács, László. 1994. ‘Fegyverek és pénzek’ (Weapons and Coins), in Honfoglalás és régészet. A honfoglalásról sok szemmel (Conquest and Archaeology. Multiple Views on the Conquest) i, ed. László Kovács, Budapest: Balassi Kiadó, 181–194
    [Google Scholar]
98. Kovács, László. 1995. ‘Előkelő rusz vitéz egy Székesfehérvári sírban. (A rádiótelepi honfoglalás kori A. sír és kardja)’ (High Status Rus’ Warrior in a Grave of Székesfehérvár [The Conquest Period “A” Grave of Rádiótelep and its Sword]), in Kelet és Nyugat között. Történeti tanulmányok Kristó Gyula tiszteletére (Between East and West. Historical Studies on the Honour of Gyula Kristó), ed. László Koszta, Szeged: Szegedi Középkorász Műhely, 291–308
    [Google Scholar]
99. Kovács, László. 2003. ‘Beregszász-Birka: Beiträge zu den Mützen mit Blechspitze des 10. Jahrhunderts’, in Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 54, 205–242
    [Google Scholar]
100. Kovalovszki, Júlia. 1994. ‘Csónakos temetkezés az Árpád-korban’ (Boat Burial in the Árpád Age), in Honfoglalás és régészet. A honfoglalásról sok szemmel (Conquest and Archaeology. Multiple Views on the Conquest), i, ed. László Kovács, Budapest: Balassi Kiadó, 207–216
     [Google Scholar]
101. Kovárczy, István. 1991. ‘A magyar-normann kapcsolatokról’ (Hungarian-Northmen Relations), in Az első magyar őstörténeti találkozó előadásai és iratai (Presentations and Documents of the First Hungarian Prehistorical Meeting), ed. Iréne-Henriette Zichy, Zürich: A Zürichi Magyar Történelmi Egyesült Kiadványa, 63–71
     [Google Scholar]
102. Kristó, Gyula. 1982. ‘Kijev a magyar krónikákban’ (Kiev in the Hungarian Chronicles), Tiszatáj 36.8, 61–64
     [Google Scholar]
103. Kristó, Gyula. 1983. ‘Oroszok az Árpád-kori Magyarországon’ (Russians in Hungary during the Árpád Age), in Tanulmányok az Arpád-korról (Studies on the Árpád Age), ed. Gyula Kristó, Budapest: Magvető Kiadó, 191–208
     [Google Scholar]
104. Kristó, Gyula. 1996. Hungarian History in the Ninth Century, Szeged: Szegedi Középkorász Műhely
     [Google Scholar]
105. Kristó, Gyula, Makk Ferenc, and Szegfű László. 1974. ‘Adatok “korai” helyneveink ismeretéhez. II’ (Sources for an Understanding of our ‘Early’ Place Names), Acta Universitatis Szegediensis: Acta historica 48, 3–54
     [Google Scholar]
106. Kristó, Gyula, and Tóth H. Imre. 1996. ‘Az Orosz Évkönyvek néhány magyar vonatkozásáról’ (Some Hungarian Aspects of the Russian Annals), Acta Universitatis Szegediensis: Acta historica 103, 21–29
     [Google Scholar]
107. Kucypera, Pawel, and Slawomir Wadyl. 2011. ‘Early Medieval Miniature Axes of Makarov’s Type 2 in the Baltic Sea Region’, Archaeologia Lituana 12, 122–130
     [Google Scholar]
108. Landolt, Christoph, and et al.. 1998. ‘Gefolgschaft’, in Reallexikon der Germanischen Altertumskunde 10, Berlin: de Gruyter, 533–554
     [Google Scholar]
109. Langó, Péter. 2005. ‘Archaeological Research on the Conquering Hungarians: A Review’, in Research on the Prehistory of the Hungarians, ed. Gusztáv Balázs Mende, Varia archaeologica Hungarica 18, Budapest: MTA, 175–340
     [Google Scholar]
110. Lundström, Fredrik, Charlotte Hedenstierna-Jonson, and Lena Holmquist Olausson: ‘Eastern Archery in Birka’s Garrison’, in The Martial Society: Aspects of Warriors, Fortifications and Social Change in Scandinavia, ed. Lena Holmquist Olausson and Michael Olausson, Archaeological Research Laboratory, Stockholm: Archaeological Research Laboratory, 105–116
     [Google Scholar]
111. László, Gyula. 1944. ‘Szolnok-Doboka területének települése Szent István koráig’ (Settlement of the Territory of Szolnok-Doboka up to the Time of Saint Stephen), in Szolnok-Doboka magyarsága (Hungarians of Szolnok-Doboka County), ed. Attila T. Szabó, Dés-Kolozsvár: Attila T. Szabó (responsible publisher), 20–44
     [Google Scholar]
112. László, Gyula. 1977. ‘Beiträge zum Schwert des hl. Stephan’, in Archäologie als Gesichtswissenschaft. Studien und Untersuchungen (Festschrift Karl-Heinz Otto), ed. Joachim Hermann, Berlin: Akademie-Verlag, 467–476
     [Google Scholar]
113. Makarov, Nikolai A. 1992. ‘Drevnieruskie amulety-toporiki’ (Old Russian Axe Amulets), Rossijskaja Archeologija 2, 41–56
     [Google Scholar]
114. Marosi, Arnold. 1923–26. ‘A székesfehérvári rádiótelepi ásatás’ (Excavation in Székes- fehérvár-Rádiótelep), Archaeologiai Értesítő 40, 245–257
     [Google Scholar]
115. Marosi, Arnold. 1934. ‘A székesfehérvári honfoglaláskori kardok’ (Conquest Period Swords from Székesfehérvár), Székesfehérvári Szemle 4.3–4, 92–94
     [Google Scholar]
116. Marosi, Arnold. 1938. ‘Levediai vonatkozások a székesfehérvári múzeum anyagában és a rádiótelepi kard’ (Levedian Aspects in the Collections of Székesfehérvár Museum and the Rádiótelep Sword), Székesfehérvári Szemle 8.3–4, 49–55
     [Google Scholar]
117. Márkiné Poll, Katalin. 1934. ‘A zsennyei kincs’ (The Treasure of Zsennye), Archaeológiai Értesítő 46, 62–84
     [Google Scholar]
118. Melnikova, Elena A. 1996. ‘The Retinue Culture and the Retinue State’, in Eight Essays about Scandinavia and Eastern Europe in the Early Middle Ages, ed. Elena A. Melnikova, Gothenburg: Litteraturvetenskapliga Institutionen, 61–72
     [Google Scholar]
119. Mesterházy, Károly. 1981. ‘Karoling-normann típusú kengyel a honfoglaló magyaroknál’ (Carolingian-Nordic type of Stirrup Used by the Conquering Hungarians), Folia Archaeologica 32, 211–222
     [Google Scholar]
120. Mesterházy, Károly. 1989–90. ‘A felső-tisza-vidéki ötvösműhely és a honfoglalás kori emlékek időrendje’ (The Goldsmith Workshop of the Upper-Tisza Region and the Chronology of the Conquest Period Remains), Agria 25/26, 235–274
     [Google Scholar]
121. Mesterházy, Károly. 1993. ‘Régészeti adatok Magyarország 10-11. századi kereskedelméhez’ (Archaeological Data for the Commerce of Tenth- to Eleventh-Century Hungary), Századok 127, 450–468
     [Google Scholar]
122. Mesterházy, Károly. 1995. ‘A magyar fejedelem és kísérete a 10. században’ (The Hungarian Prince and his Retinue in the Tenth Century), Századok 129, 1033–1052
     [Google Scholar]
123. Mishin, Dmitrij. 1996. ‘Ibrahim Ibn-Ya’qub At-Turtushi’s Account of the Slavs from the Middle of the Tenth Century’, in Annual of Medieval Studies at the CEU1994-1995, ed. Mary Beth L. Davis and Marcell Sebők, Budapest: CEU, 184–199
     [Google Scholar]
124. Moravcsik, Gyula. 1938. ‘Görögnyelvű kolostorok Szent István korában’ (Greek Cloisters in the Age of Saint Stephen), in Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján (Commemorative Volume on the 900th Anniversary of King Saint Stephen’s Death) i, ed. Jusztinián Serédi, Budapest: MTA, 388–422
     [Google Scholar]
125. Movchan, Ivan. 2007. ‘A 10th-Century Warrior’s Grave from Kiev’, in Kiev-Cherson- Constantinople, ed. Alexander Aibabin and Hlib Ivakin, Kiev: Ukrainian National Committee for Byzantine Studies, 221–223, Plates 19–23
     [Google Scholar]
126. Nagy, Árpád. 1969. ‘Eger környéki és tiszavidéki besenyő települések a X-XI. században. (Kísérlet a magyarországi besenyők régészeti hagyatékának meghatározására)’ (Pecheneg Settlements in the Tenth to Eleventh Centuries near Eger and the Tisza Region [Towards a Definition of the Archaeological Heritage of Pechenegs in Hungary]), Az Egri Múzeum Évkönyve 9, 129–153
     [Google Scholar]
127. Paulsen, Peter. 1933. Wikingerfunde aus Ungarn im Lichte der Nord- und Westeuropäischen Frühgeschichte, Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum
     [Google Scholar]
128. Pálóczi, Horváth András. 1994. Hagyományok, kapcsolatok és hatások a kunok régészeti kultúrájában (Traditions, Relations, and Effects in the Archaeological Culture of the Cumans), Keleti Örökségünk 2, Karcagi Önkormányzat: Karcag
     [Google Scholar]
129. Petersen, Jan. 1919. De Norske Vikingesverd. En Typologisk-Kronologisk Studie over Vikingetidens Vaaben, Videnskapsselkskapets Skrifter. ii. Hist.-Filos. Klasse, Kristiania: Dybwad
     [Google Scholar]
130. Peirce, G. Ian. 2002. Swords of the Viking Age, Woodbridge: Boydell
     [Google Scholar]
131. Petkes, Zsolt. 2006. ‘Fokosok és balták a honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti hagyatékában’ (Adzes and Axes in the Archaeological Heritage of the Conquering and Early Árpád Age Hungarians) (dissertation, Budapest: ELTE)
     [Google Scholar]
132. Petkes, Zsolt. Forthcoming. ‘Fokosok, balták, bárdok a Kárpát-medence kora Árpád-kori leletanyagában (10–11. század)’ (Adzes, Axes, Hatchets in the Early Árpád-Age Finds of the Carpathian Basin [10–11th Century])
     [Google Scholar]
133. Petrukhin, J. Vladimir. 2006. ‘The Dnieper Rapids in “De administrando imperio”: The Trade Route and its Sacrificial Rites’, in The Significance of Portages, ed. Christer Westerdahl, British Archaeological Reports, International Series 1499, Kristiansand, Oxford: Archaeopress, 187–189
     [Google Scholar]
134. Petrukhin, Vladimir J. 2015. ‘Rus’, Scandinavians and the Balkans in the Ninth and Tenth Centuries’, in Scandinavia and the Balkans: Cultural Interactions with Byzantium and Eastern Europe in the First Millennium ad, ed. Oksana Minaeva and Lena Holmquist, Cambridge Scholars Publishing, 55–67
     [Google Scholar]
135. Polgár, Szabolcs. 2002. ‘Koraközépkori (9–12. századi) kelet-európai fegyverkereskedelemre utaló feljegyzések az írott forrásokban’ (Early Medieval [Ninth- to Twelfth-Century] Accounts of the Eastern European Weapon Trade in the Written Sources), in Fegyveres nomádok-nomád fegyverek (Armed Nomads, Nomadic Arms), ed. László Balogh and László Keller, Budapest: Balassi Kiadó, 92–100
     [Google Scholar]
136. Price, Neil. 2010. ‘Passing into Poetry: Viking-Age Mortuary Drama and the Origins of Norse Mythology’, Medieval Archaeology 54, 123–156
     [Google Scholar]
137. Price, T. Douglas, and et al.. 2011. ‘Who Was in Harold Bluetooth’s Army? Strontium Isotope Investigation of the Cemetery at the Viking Age Fortress at Trelleborg, Denmark’, Antiquity 85, 476–489
     [Google Scholar]
138. Rácz, Anita. 2011. Adatok a népnévvel alakult régi településnevek történetéhez (Data for the History of Old Place Names Derived from Names of Peoples), A Magyar Névarchívum Kiadványai 19, Debrecen: Debrecen University Press
     [Google Scholar]
139. Révész, László. 1989. ‘Líralakú csatok a Kárpát-medencében’ (Lira Shaped Buckles from the Carpathian Basin), Hermann Ottó Múzeum Évkönyve 27, 513–541
     [Google Scholar]
140. Rohrer, Wiebke. 2009. ‘Wikinger oder Slawen? Die Interpretationsgeschichte früh- piastischer Bestattungen mit Waffenbeigabe’, in Mittelalterliche Eliten und Kulturtransfer östlich der Elbe. Interdisziplinäre Beiträge zu Archäologie und Geschichte im mittelalterlichen Ostmitteleuropa, ed. Anne Klammt and Sébastien Rossignol, Göttingen: Universitätsverlag Göttingen, 27–41
     [Google Scholar]
141. Rúnar Leifsson. 2012. ‘Evolving Traditions: Horse Slaughter as Part of Viking Burial Customs in Iceland’, in The Ritual Killing and Burial of Animals. European Perspectives, ed. Aleksander Pluskowski, Oakville: Oxbow Books, 184–194
     [Google Scholar]
142. Schmidt, K. Rahbek. 1970. ‘On the Possible Traces of Nordic Influence in Russian Place- Names’, in Varangian Problems, ed. Knud Hannestad and et al., Scando-Slavica Supplementum 1, Copenhagen: Munksgaard, 143–146
     [Google Scholar]
143. Shephard, Jonathan. 2008. ‘The Viking Rus and Byzantium’, in The Viking World, ed. Stefan Brink in collaboration with Neil Price, London: Routledge, 496–516
     [Google Scholar]
144. Sikora, Maeve. 2003–04. ‘Diversity in Viking Age Horse Burial: A Comparative Study of Norway, Iceland, Scotland and Ireland’, The Journal of Irish Archaeology 12/13, 87–109
     [Google Scholar]
145. Sindbæk, M. Søren. 2000. ‘A Magyar Occurrence: Process, Practice and Ethnicity between Europe and the Steppes’, Acta Archaeologica 70, 149–164
     [Google Scholar]
146. Soloviev, Alexander V. 1960. ‘Die angebliche ungarische Herrschaft in Kiev im 9. Jahrhundert’, Jahrbücher für Geschichte Osteuropas 8, 123–129
     [Google Scholar]
147. Székely, György. 1975. ‘Hungary and Sweden: Historical Contacts and Parallels in the Middle Ages’, in Hungary and Sweden. Early Contacts, Early Sources. Swedish- Hungarian Historical Studies, ed. Folke Lindberg and György Ránki, Budapest: Akadémiai Kiadó, 9–36
     [Google Scholar]
148. Tagán, Galimdzsán. 1941. ‘Honfoglaláskori magyar sír Kijevben’ (A Conquest-Period Hungarian Grave in Kiev), Folia Archaeologica 3–4, 311–313
     [Google Scholar]
149. Tesch, Sten. 2015. ‘Att parera eller paradera. Ett tusenårigt svärdshjalt från Sigtuna och dess europeiska sammanhang’, Situne Dei, 14–27
     [Google Scholar]
150. Tomka, Péter. 2000. ‘Vármegyéink kialakulásának kezdetei a régészeti kutatások tükrében’ (Beginnings of the Emergence of our Counties in the Light of Archaeological Investigations), in Fejezetek Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből (Chapters from the Public Administration Histories of Győr, Moson and Sopron Counties), ed. I. H. Kissné and et al., Győr: Győr-Moson-Sopron megye önkormányzata, 9–20
     [Google Scholar]
151. Tóth, Sándor László. 1996a. ‘A honfoglalás előtti magyar kalandozások’ (Hungarian Incursions before the Conquest), Hadtörténelmi Közlemények 109.4, 3–37
     [Google Scholar]
152. Tóth, Sándor László. 1996b. ‘Birodalmak, államok és népek a IX. századi Kelet-Európában’ (Empires, States, and Peoples in Ninth-Century Eastern Europe), Életünk 7, 571–598
     [Google Scholar]
153. Tóth, Valéria, and Hoffmann István. 2015. ‘Szempontok a 11. századi nyelvi és etnikai rekonstrukció kérdéséhez’ (Viewpoints on the Question of the Eleventh-Century Linguistic and Ethnic Reconstruction), Helynévtörténeti Tanulmányok 11, 7–16
     [Google Scholar]
154. Tóth, Valéria, and Hoffmann István. 2016. ‘A nyelvi és az etnikai rekonstrukció kérdései a 11. századi Kárpát-medencében’ (Questions of Linguistic and Ethnic Reconstruction in the Carpathian Basin of the Eleventh Century), Századok 150, 257–318
     [Google Scholar]
155. Vernadsky, George. 1959. The Origins of Russia, Oxford: Clarendon Press
     [Google Scholar]
156. Veszprémy, László. 2015. ‘Fikció és valóság István korában. Kós Károly: Az országépítő’ (Fiction and Reality in the Age of Saint Stephen. Károly Kós: Az országépítő [The Nation-Builder]), Korunk 26.8, 13–21
     [Google Scholar]
157. Wamers, Egon. 2005. ‘Aus Onkel Emilius’ Schublade. Ein neuer kontinentaler Beschlag aus Lolland’, in Itinera archaeologica: Vom Neolithikum bis in die frühe Neuzeit. Festschrift für Torsten Capelle zum 65. Geburtstag, ed. Heidemarie Eilbracht and et al., Rahden-Westf.: Leidorf, 303–313
     [Google Scholar]
158. Zimonyi, István. 1990. The Origins of the Volga Bulghars, Studia-uralo-altaica 32, Szeged: Universitas Szegediensis de Attila József Nominata
     [Google Scholar]
159. Zsoldos, Attila. 2014. ‘Árpád-kori vendégjárás’ (Visits by Foreigners in the Árpád Age), Erdélyi Riport Hírmagazin 13.517, 25–27
     [Google Scholar]