Women in the History of Hungarian Psychoanalysis

References

1. Almásy, E. et al. ([1933] 1993). Lélekelemzési tanulmányok [Studies in Psychoanalysis]. Budapest: Párbeszéd Kiadó, T-Twins Kiadó
   [Google Scholar]
2. Appignanesi, L., & Forrester, J. (2000). Freud’s women. London: Penguin Books
   [Google Scholar]
3. Bálint, A. (1931). A gyermekszoba pszichológiája. [The Psychoanalysis of the Nursery]. Budapest: Pantheon
   [Google Scholar]
4. Bálint, A. (1941). Anya és gyermek [Mother and Child]. Budapest: Pantheon
   [Google Scholar]
5. Benedek, T. (1952). Psychosexual functions in women. New York: Ronald Press
   [Google Scholar]
6. Benedek, T. (1973). Psychoanalytic investigations. Selected Papers. New York: Quadrangle
   [Google Scholar]
7. Benz, A. (1989). Lillian Rotter: Sex-Appeal und männliche Ohnmacht. Psychoanalytische Schriften. Freiburg: Kore Verlag
   [Google Scholar]
8. Bond, A. H. (2008). Margaret Mahler. A biography of the psychoanalyst. Jefferson, MO: McFarland & Co
   [Google Scholar]
9. Borgos, A. (2010). Woman as theory and theory-maker in the early years of psychoanalysis. In A. Schwartz & J. Szapor (Eds), Gender and modernity in Central Europe: The Austro-Hungarian monarchy and its legacy (pp. 153–168). Ottawa: University of Ottawa Press
   [Google Scholar]
10. Borgos, A. (2012). A woman against the current. The life paths of Edit Gyömrői (Gelb, Rényi, Glück, Ujvári, Ludowyk). In M. Hametz, A. Pető & J. Szapor (Eds), Tradition unchained: Jewish intellectual women in Central Europe 1860–2000 (pp. 293–326). New York: The Edwin Mellen Press
    [Google Scholar]
11. Borgos, A. (2015). ‘… a mértéktelen beözönlésnek gátat vetni’. A zsidó és a női hallgatók létszámkorlátozásának retorikája a Bölcsészkaron [‘… to Forestall the Excessive Inrush.’ The Rhetoric of the Limitation of Jewish and Women Students]. In T. Szűcs (Ed.), Bevésett nevek [Inscribed Names] (pp. 110–129). Budapest: ELTE BTK
    [Google Scholar]
12. Chodorow, N. (1989). Seventies questions for thirties women: Gender and generation in a study of early women psychoanalysts. In N. Chodorow (Ed.), Feminism and psychoanalytic theory (pp. 199–218). New Haven & London: Yale University Press
    [Google Scholar]
13. Dupont, J. (1993). A Kovács-Bálint dinasztia [The Kovács-Bálint Dynasty]. In V. Kovács, Fortunatus öröksége [The Heritage of Fortunatus] (pp. 7–22). Budapest: Párbeszéd Könyvek
    [Google Scholar]
14. Dupont, J. (2002). L’exil avant l’exil. Michael et Alice Bálint. Topique, 80(3), 95–101
    [Google Scholar]
15. Dupont, J. (2012). Alice Bálint, a short but productive life. In J. Szekacs-Weisz & T. Keve (Eds), Ferenczi for our time (pp. 69–75). London: Karnac
    [Google Scholar]
16. Dupont, J. (2015). Au fils du temps… Un itinéraire analytique. Paris: CampagnePremiere
    [Google Scholar]
17. Freidenreich, H. P. (2002). Female, Jewish, and educated. The lives of Central European University women. Bloomington, IN: Indiana University Press
    [Google Scholar]
18. Freud, S., & Ferenczi, S. (2005). Levelezés [Correspondence]. Ed. E. Falzeder, E. Brabant, P. Giampieri-Deutsch & André Haynal. Eds of the Hungarian edition: F. Erős & A. Kovács. Budapest: Thalassa Alapítvány, Pólya Kiadó
    [Google Scholar]
19. Giefer, M. (Ed.). (2007). Korrespondenzblatt der Internationalen Psychoanalytischen Vereinigung 1910–1941. Electronic edition: <http://www.luzifer-amor.de/fileadmin/bilder/Downloads/korrespondenzblatt_1910-1941.pdf>
    [Google Scholar]
20. Grigg, R., Hecq, D., & Smith, C. (Eds). (1999). Female sexuality: The early psychoanalytic controversies. New York: Other Press
    [Google Scholar]
21. Gyömrői, E. (2014). Gegen den Strom. Berlin: Published by Christiane Ludwig-Körner
    [Google Scholar]
22. Gyömrői, E. (2015). Szemben az árral [Against the Current]. Budapest: Jelenkor
    [Google Scholar]
23. Hajdu, L. ([1933] 1993). Adatok a skizofrénia analíziséhez [Data to the Analysis of Schizophrenia]. In E. Almásy et al., Lélekelemzési tanulmányok [Studies in Psychoanalysis] (pp. 155–167). Budapest: Párbeszéd, T-Twins
    [Google Scholar]
24. Harmat, P. (1994). Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis [Freud, Ferenczi, and Hungarian Psychoanalysis]. Budapest: Bethlen Gábor Könyvkiadó
    [Google Scholar]
25. Hermann, A. (1946). Emberré nevelés [Educating to be a Human]. Budapest: Székesfővárosi Irodalmi Intézet
    [Google Scholar]
26. Hermann, I. (1946). Hungarian Psychoanalytical Society (Report). International Journal of Psycho-Analysis, 27, 87–92
    [Google Scholar]
27. Hoffer, W. (1940). Alice Bálint. Internationale Zeitschrift für Psychoanalyse und Imago, 25(1), 102–103
    [Google Scholar]
28. Huszár, T. (1998). A politikai gépezet működése 1951 tavaszán Magyarországon. Sántha Kálmán ügye [The Functioning of the Political Machine in the Spring of 1951 in Hungary. The Case of Kálmán Sántha]. Budapest: Corvina
    [Google Scholar]
29. Karády, V. (1994). A társadalmi egyenlőtlenségek Magyarországon a nők felsőbb iskoláztatásának korai fázisában [Social Inequalities in Hungary in the Early Phase of Women’s Higher Education]. In M. Hadas (Ed.), Férfiuralom. Írások nőkről, férfiakról, feminizmusról [Patriarchy. Writings on Women, Men, and Feminism] (pp. 176–95). Budapest: Replika Kör
    [Google Scholar]
30. Kertész-Rotter, L. (1946). A gyermek lelki fejlődése [The Psychological Development of the Child]. Budapest: Cserépfalvi
    [Google Scholar]
31. Kovács, V. (1993). Fortunatus öröksége [The Heritage of Fortunatus]. Budapest: Párbeszéd Könyvek
    [Google Scholar]
32. Kovács, V. (1936). Training and control-analysis. International Journal of Psychoanalysis, 17, 346–354
    [Google Scholar]
33. Lantos, B. (1952). Metapsychological considerations on the concept of work. International Journal of Psychoanalysis, 33, 439–443
    [Google Scholar]
34. Lenkei, J. (2009). Egy analitikus a mozdulatmüvészek között. P. Liebermann Lucy pályaképéhez [A Psychoanalyst among the Movement Artists. A Portrait of Lucy P. Liebermann]. Thalassa, 20(1), 92–99
    [Google Scholar]
35. Ludowyk Gyömrői, E. (1955). Pubertätsriten der Mädchen in einer in Umwandlung begriffenen Gesellschaft. In M. Pfister-Amende (Ed.), Geistige Hygiene. Forschung und Praxis (pp. 237–251). Basel: Benno Schwabe & Co
    [Google Scholar]
36. Ludowyk Gyömrői, E. (1963). The analysis of a young concentration camp victim. The Psychoanalytic Study of the Child, 18, 484–510
    [Google Scholar]
37. Ludwig-Körner, C. (1999). Wiederentdeckt. Psychoanalytikerinnen in Berlin. Berlin: Psychosozial Verlag
    [Google Scholar]
38. Mahler, M. (1988). The Memoirs of Margaret S. Mahler. Ed. P. E. Stepansky. New York: Free Press
    [Google Scholar]
39. Mannheim, J. (1955). Notes on a case of drug addiction. International Journal of Psychoanalysis, 36, 166–173
    [Google Scholar]
40. May, U. (2000). Therese Benedek (1892–1977). Freudsche Psychoanalyse im Leipzig der zwanziger Jahre. In H. Bernhardt & R. Lockot (Eds), Mit ohne Freud. Zur Geschichte der Psychoanalyse in Ostdeutschland (pp. 51–91). Gießen: Psychosozial Verlag
    [Google Scholar]
41. May, U., & Haller, D. (2008). Nineteen patients in analysis with Freud (1910–1920). American Imago, 65(1), 41–105
    [Google Scholar]
42. Mészáros, J. (2014). Ferenczi and beyond: Exile of the Budapest School and solidarity in the Psychoanalytic movement during the Nazi years. London: Karnac
    [Google Scholar]
43. Moreau-Ricaud, M. (2000). Vilma Kovács (1883–1940): première théoricienne de la formation du psychanalyste et du contrôle analytique. Topique, 71, 57–67
    [Google Scholar]
44. Mühlleitner, E. (2000). Frauen in der Psychoanalytischen Bewegung. Psyche, 54(7), 642–658
    [Google Scholar]
45. Nemes, L. (1999). Zwei historische Wendepunkte im Schicksal der ungarischen Psychoanalytiker in den vierziger Jahren. Luzifer- Amor. Zeitschrift zur Geschichte der Psychoanalyse, 12(23), 45–52
    [Google Scholar]
46. Nölleke, B. (2007–2017). Psychoanalytikerinnen. Biografisches Lexikon. <http://psychoanalytikerinnen.de>
    [Google Scholar]
47. Révész, S. (1999). Az egyetlen élet. Gimes Miklós története [This Single Life: The Story of Miklós Gimes]. Budapest: The 1956 Institute, Sík Kiadó
    [Google Scholar]
48. Riviere, J. ([1929] 1989). Womanliness as a masquerade. In V. Burgin, J. Donald & C. Kaplan (Eds), Formations of fantasy (pp. 35–44). London & New York: Routledge
    [Google Scholar]
49. Roith, E. (1988). Freud’s women disciples. In E. Roith, The riddle of Freud. Jewish influences on his theory of female sexuality (pp. 27–46). London & New York: Routledge
    [Google Scholar]
50. Rotter, L. ([1933] 1993). A női genitalitás pszichológiájáról [On the Psychology of Female Genitality]. In E. Almásy et al. (Eds), Lélekelemzési tanulmányok [Studies in Psychoanalysis] (pp. 55–64). Budapest: Párbeszéd, T-Twins
    [Google Scholar]
51. Schiess, R. (1999). Wie das Leben nach dem Fieber. Ein ungarisches Schicksal. Giessen: Psychosozial-Verlag
    [Google Scholar]
52. Schmidt, E. (2004). Therese Benedek. Shaping psychoanalysis from within. The Annual of Psychoanalysis, 32, 217–231
    [Google Scholar]
53. Schröter, M. (1995). Edith Gyömrői. Eine biographische Skizze. Luzifer Amor. Zeitschrift zur Geschichte der Psychoanalyse, 8(16), 102–115
    [Google Scholar]
54. Thompson, N. L. (1987). Early women psychoanalysts. International Review of Psycho-Analysis, 14, 391–406
    [Google Scholar]
55. Vajda, Z. (1995). A pszichoanalízis budapesti iskolája és a nevelés [The Budapest School of Psychoanalysis and Childrearing] (pp. 47–62). Budapest: Sík Kiadó Kft
    [Google Scholar]
56. Vogelsänger, P. (2010). Alice und Michael Bálint in Berlin (1921– 1924). Luzifer Amor. Zeitschrift zur Geschichte der Psychoanalyse, 23(45), 169–178
    [Google Scholar]
57. Weidemann, D. (1988). Leben und Werk von Therese Benedek (1892– 1977). Weibliche Sexualität und Psychologie des Weiblichen. Frankfurt a. M.: Peter Lang
    [Google Scholar]
58. Zaretsky, E. (2005). Secrets of the soul. A social and cultural history of psychoanalysis. New York: Vintage Books
    [Google Scholar]